Április: Szent György hava

Április (ősi magyar nevén Szelek hava) az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, akit Aperirének is hívtak. A név a latin aperire szóból származik, melynek
jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre.

Ez a hónap a megújhodás ideje, megérkeznek a fecskék, a vándormadarak. A kis bárányok is vígan ugrándoznak a gyenge, ízes füvet kínáló réten, bár "a pásztorok félnek, mert még akolba szorulhatnak a bárányok a hidegtől". A meteorológusok Tavaszhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Szelek havának nevezik, eleink pedig (az Avisura szerint) a Báránytor (Rügyezés) hava elnevezést használták áprilisra.

Ekkor virágzik a legtöbb fa, bokor, ekkor nyílnak a színpompás tavaszi virágok. A levegő mindenütt tele van a friss zöld és a virágok illatával. Bármerre megyünk, a határt mindenhol fehér csipkefüggönybe öltözött kökénybokrok szegélyezik, s a szél hol meglebbenti, hol tépi virágos ruhájukat. Csodálatra méltó, hogy milyen összhangban működik a természet. Amikor a legtöbb növény virágzik, akkor jön a szél és segít a beporzásban.

A hónap kiemelkedő ünnepköre a Húsvét, a kereszténység legnagyobb ünnepe, mely Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe.

Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket.

A hónap másik kiemelkedő napja április 24. Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, s utóbb a cserkészek, rendőrök patrónusa, a lovak őrzője lett. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja, ekkor a régiek megtisztították a forrás- és csordakutakat, s ezután lehetett kihajtani a legelőre a jószágokat. Azt tartották, hogy a mezei forrásokból csak Szent György napja után lehet inni és itatni.

Na de kis is volt Szent György lovag?
Az előkelő perzsiai származású György lovagot a római hadseregben tanúsított vitézsége elismeréséül Diocletianus császár kegyeibe fogadta, és tekintélyes állami hivatalhoz juttatta. A krisztus hivővé vált ifjú azonban nem helyeselte az uralkodó kegyetlen keresztényüldöző politikáját, sőt szembe is szállt vele. Ezért börtönbe vetették és - miután a kínzások sem tudták eltéríteni a hitétől - Kr. u. 303-ban kivégezték. A vértanúhalált halt férfit mind a keleti, mind a nyugati egyház szentként tiszteli. A róla szóló legendák - miszerint legyőzte a szépséges királylányt fogva tartó sárkányt - valamennyi európai nép folklórjában ismeretesek. A talpig páncélöltözetben lovon ülő, és dárdájával ölő ifjút a képzőművészet számos formában megörökítette.

A magyar nyelvterületen számos tavaszi, évkezdő szokás fűződik az ünnephez. Ekkor történik az állatok első kihajtása, amit régen különböző boszorkányűző, rontáselhárító, illetve szaporodást, tejhozamot növelő praktikák öveztek. A jószágot nyírfaággal veregették meg, láncon, fejszén, ekevason, tűzön, a gazdaasszony kifordított kötényén hajtották át és fokhagymafüzért kötöttek a nyakába. A házat, az ólat, az istállót körülfüstöléssel, zöld ág kitűzésével, felfordított seprűvel igyekeztek megvédeni a gonosz szellemek rontása ellen.

Kora hajnalban az asszonyok lepedővel szedték föl a harmatot a mezőn, amit azután kicsavartak a vászonból - és a tejhozam gyarapítása végett - a tehenekkel itattak meg. A lányok szintén "szentgyörgyharmattal" mosták orcájukat, hogy szépek legyenek.

A Szent György éjjelén gyűjtött gyógyfüvek varázserővel bírtak, de a pásztorok szegődtetése és szolgálatba állítása mellett ugyancsak ezen a napon fogadták az uraságok az éves cselédeket, akiknek a szolgaidejük kerek egy esztendeig tartott. Szintén György napján választották a falubírákat, szőlős vidékeken a hegymestereket és a csőszöket is.

Szent György havára a régi kalendáriumok számtalan egészségügyi tanáccsal szolgálnak, mai szóhasználattal tavaszi méregtelenítő kúrának is nevezhetnénk, amit javasolnak: lehet eret vágatni, amely használ mind a fejednek, mind a mellednek. A köpölyözés hasznos. Ne egyél semmiféle gyökeret, tiszta bort igyál, a tehénhúsnak békét hagyj, bárányhúst egyél, kecskegödölyét, tyúkhúst és folyóvízbeli halakat. A fürdő hasznos. A hölgyek szépségének és karcsúságának megőrzése érdekében pedig friss levegőt, lágy természetet és zengő fülemüleszót ajánlanak.

Benedek Ágota
természetgyógyász-fitoterapeuta / hormonegyensúly tanácsadó
contact@herbaholistic.co.uk
www.facebook.com/HerbaHolistic
www.herbaholistic.co.uk

cover: photo by PhotoMIX Company from Pexels